Az Ősmagyar vérre két Pólus között áramlott

Két pólus : A Kárpát-medencétől a Tarim-medencéig

A szkíták és utódnépeik életteréről,  a kurultáj népeiről

Bármit gondolunk, avagy teszünk lényegében döntéseinket vonzalmaink és taszításaink, azaz érzelmeink, vágyaink irányítják és ahogy az a rómaiaktól eredően beült közbeszédünkbe, a köztudatunkba a „hasonló a hasonlónak” örül.

Az én vízióimban (is)  a Kárpát-medence a világ három legjobb helyének egyike. (A másik kettő  a Pó fennsík és a Kásmir.) Ezek azok a védett helyei a világnak, ahol lényegében minden adott az emberi lét kiteljesedéséhez.

A Kárpát-medence egy hatalmas „genetikai tó” amelybe Keletről, Nyugatról, Délről és Északról érkeztek és érkeznek az összetevő elemek. Az élet.  Egy gyűjtő hely, egy nyelő tápláló és megtartó. A kurultáj népeinek Nyugati pólusa, a magyarság élettere. Ám mindez úgy tűnik csak a Keleti pólusról a Tarim – medencéből, az újgúroktól – kik ma is szakáknak nevezik magukat – látszik tisztán. A szaka megnevezést a perzsák használták ( a déli szomszéd) a szkítákra. Ugyanez a viszonyrendszer köszön vissza az orosz népmesékben is a Turán és Irán küzdelmeiben. Észak és Dél különbözősége.

A kurultáj népeinek „élettér tengelye”  a Kárpát-medencét és a Tarim medencét – a folyókkal folyamokkal táplált összekötő, a minimum tízezer éves nagyállattartó síkvidéken áthúzódó -képzeletbeli vonal. Ez a jól körülhatárolható térség egyedülálló a földön, ugyanis itt lehet ezer kilométereket is megtenni anélkül, hogy életmód, életforma módosuláson kellene átesni. (Szemben ugye, az Észak-Déli elmozdulással, migrációval) Ez az a környezet, ahol az emberi kultúra kontinuitása, folyamatossága megmaradhatott mintegy 30 – 60 ezer év mélységében is.  Ez a térség ( a flóra és fauna) és annak lakói szavatolhatták többek között azt, hogy a sumér ékírás és a székely-magyar rovásírás között szignifikáns kapcsolat maradhatott. Hogy a japánok is először a családnevüket írják és aztán csak a keresztnevüket. (Hiszen, a hun, han, kun, kán, szán szavak mind ugyanazt, urat jelentenek és a név a nemzetséghez, származáshoz kötődött.) Így állhat elő a „mi honnan jött” egysíkú és egyirányú (!) gondolkozás alapján, ami eleve feltételez egy őshazát, elkülönítve azt a valós idejű élettértől, hogy valakik valamikor onnan jöttek és most itt vannak. Nem képes felfogni ez az egyirányú (indogermán) szemlélet azt, hogy a kurultáj népeinek az őshazája, az élettere a Kárpát-medencétől a Tarim-medencéig húzódó térség. Ahol a kultúra szabadon áramlott oda és vissza minimum tízezer éve. (A jégkorszaktól számítva, ám előtte is.) Nem képesek felfogni a nem íjfeszítő lovas népek utódai, hogy miként lehet megélni 10 – 12 ezer kilométeres távolságokat, „hazákat”. A nomád, mai szóhasználattal mobil népek, nem feltétlen egy legelőhöz kötötték a haza fogalmát. Számukra a haza azt jelentette, ahol az övéik találhatók. Akár a kutya, amely a gazdájához ragaszkodik és ott van otthon, ahol a gazda, szemben a macskával emely ott van otthon ahol a ház áll. A gazda jöhet mehet.

A „hazák” fogalomra  egyik legjobb történeti példa, a magyarság egyik keleti összetevőjének a kunoknak a története. Hiszen a kunok a magyar honfoglalás (visszatérés) idején bizonyítottan Észak-Kínában a Tarim-medence környezetében tartózkodtak, míg rá 150 évre már itt voltak a szomszédban, a Prut és Szeret folyók térségében Kumániában. (Ma ugye Nyugat Ukrajna, illetve Moldva. )

Nem képes felfogni az indogermán gondolkodás azt, hogy a kurultáj népeinek életterében a kultúra ( azok hordozói az emberek és népek, a gének) oda – és vissza áramoltak. Hogy nem kapitális baromság annak feltételezése, miszerint  az elmúl 60 avagy 30 ezer év során többszöri oda visszaáramlás következett be. Nyilvánvaló nem egy emberélet és nem az élő (családi) emberi emlékezet terminusában.

Ahhoz, hogy egy nép (törzsszövetség, kultúra, populáció) Észak Kínából áthelyezze életterét a Kárpát –medencébe, avagy fordítva nem elegendő 7 generáció ( az élő emberi emlékezet terminusa) azaz mintegy 200 év.

Az emberi „intézmények” amelyek sorába a mondák is beletartoznak (nem csak egy-egy birodalom által kialakított írásbeli kultúra történetírása) viszont ezeket a nyomokat hordozzák. Na és hordozzák a tárgyi emlékek és a művészetek. Személyes egyéni élményem például a hetvenes évek végén, egy kínai bicska volt, amelyre ránézve tudtam, „ismerem”. Ahogy rátekintünk egy ismerős arcra. Bizony a formák az időben „visszaköszönnek” és ezeket azonosíthatja például a művészettörténet, az antropológia ugye, melyek a morfológián, a formák összehasonlításán alapulnak. Többet ér ugye egy jó kép, mint ezer szó? (A kontinuitás, a folyamatosság, a rokonság visszaköszönnek az arcokról is. A struktúrák nem vesznek el, legfeljebb átalakulnak.) És az ahhoz köthető élmények is. Innen ered, mi a vonzó mi a taszító. Mi szimpatikus, mi nem szimpatikus. Bizony a rokon a szimpaitus,  az idegen az únszimpatikus. Előitélet? Igen. A zsigerek, amelyek meg vannak írva!

Ahogy etológiai kísérletek is bizonyítják, hogy az üregi nyúlfióka a héja sziluettjére menekül, míg a galambéra ügyet sem vet. Génjeinkbe be van kódolva – azaz meg van írva – feljövőink tapasztalatainak, élményeinek sora. Ahogy normális férfiember a nőre gerjed, nem a nősténykecskére avagy egy másik férfira.  (Persze amint látjuk a Teremtő is mellé nyúlhat olykor-olykor, mikor a sűn a gyökérkefének udvarol.)

Bármit kitalálhatott – a zsidó-keresztény kultúrán, a  katolicizmus emlőin kihízott – Habsburg Birodalom a magyarság finnugor eredetével kapcsolatosan, az újgúrokra ( akik  szakáknak tudják magukat)  már ez nem lehet hatással, ők pontosan tudják hogy a Kárpát-medencei magyarság nekik rokon nép, mi több ők – azaz mi magyarok –  azok éppen, akik az „őshaza” nyugati csücskét lakják. És tudja – hordja emlékezetében – mindezt a kurultáj élettér tengelye mellett elhelyezkedő és élő íjfeszítő nép. Kivétel persze a magyar köztudat és közgondolkodás, melyet 500 éve agymosott a Habsburg Birodalom, felvértezve a zsidó-keresztény káinida kultúrával. A filozófia és az ideológia bármennyire is hatásosak ember-ember közti viszonyban, attól még nem génsebészet. A filozófus, ideológus, politikus bármennyire tehetséges is, nem egy génsebész. A tudatalattira, az érzésekre nem képes tartós befolyást gyakorolni.

Bizony, ahogy Papp Gábor művészettörténész – nemzeti kincs – volt bátor felmutatni a Káin-Ábel, kontra Hunor-Magyar „ikerpárok” kulturális – egymásnak szögesen ellentétes –  üzenetében a viselkedésbeli, irányultságbeli dolgok lényegesen eltérnek.  A gyilkosok, azaz a káinok leszármazottjai szívják a zsidó-keresztény kultúra emlőit, mely a gyilkos állati ösztöneiket, az agresszíójukat táplálja: Téríts! Konkurencia analízis, marketing!

Mik is ezek? Az úgynevezett általuk tanított „siker” eszközei. Lesd ki a nálad jobbat, és győzd le, pusztítsd el. Vedd el életterét, életét.  A sport is milyen kézzel foghatóan árulkodik? Míg  káinidák sportja a „gladiátor küzdelem”, mely élet halálra megy, és a győztes mindent visz, addig a hunoké a szúmó és a birkózás, mely nemesít, erőssebbé tesz.

Mindaz, mit teszünk és gondolunk, az kultúránk része.  Az a hungarofób felfogás, mely tagadja a magyarság létét és kontinuitását, az a káinidák gyűlöletbeszéde, gyűlölet tanítása.  Maga a Gonosz. Adja elő azt a Heti Hetesben akár Gálvölgyi János – szintén nemzeti kincs – a japán – magyar rokonságon élcelődve, humorosan és kedvesen, viccesen, mézes skorpió formában. Vakoknak nem lehet színeket magyarázni, ismételgette édesanyám. Mennyire igaza volt! Bizony honnan is tudhatna egy  egyéni adottságaiban akár kiváló ember, egy  „bolygó zsidó” ilyeneket, hiszen az ő feljövőinek más volt az élményanyaga, a túlélési stratégiája. Más a tudatalattija. Másra kódolt és másként szocializálódott.  (Káin utódai az emlékezetükben – közfelfogásukban – a bűneiket rendre „megnemesítik“, rendre gonosznak állítva be környezetüket, legyen az Egyiptomban, Babilonban, Alexandriában, Rómában, Moszkvában, Berlinben, avagy akár Budapesten.)

Témakör: Népesség-település-életmód
Téma: A honfoglaló magyarok élete

A Kárpát-medence, a Föld szíve, a legfontosabb és legvédettebb hely a Földön. Az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Európa központi részén helyezkedik el, speciális az éghajlata, közepén termékeny Alföld helyezkedik el, melyen kiválóan megterem a gabona, tehát sok embert képes táplálni. Itt találták meg az emberiség első kerekes járművét, a budakalászi kocsit (amely egy gyerekjáték volt) az emberiség első írásos emlékét a tatárlaki agyagkorongot (Erdélyben). Mindkét emlék 6-7000 éves, tehát az egyiptomi és a sumer kultúra előtt is itt már magaskultúra volt. Az Erdélyben bányászott arany – Eurázsiában egyedülálló módon – tellúrral szennyezett. Az egyiptomi és sumer sírokban talált aranyékszerek is tellúrral szennyezettek, tehát Kárpát-medencei aranyból készültek.
Ázsia közepén található a Tarim-medence. A két medence közötti területet sztyeppének, füves pusztának hívjuk. E sávtól délre sivatagok, északra erdők találhatók. E sávon találhatóak egyébként Magna Hungária, Levédia, Etelköz. Az itt élő népek kelet-nyugati irányba vándoroltak a pusztán Ló és szarvasmarha volt a fő tenyészállatuk. Nomadizmus: a lovas nép együtt vándorol a zöld vegetációval, legelteti nagyállatait. A totemállatuk viszont a ló mellett a szarvas volt. E két állatot ábrázolták a díszítéseken. (Az aranyszarvas sok helyen felbukkan) E pusztai sávról vándoroltak Mezopotámiába Kr. e. 4000 környékén a sumerek, illetve Kr. e. 5000 környékén északra a finnek, akik megőrizték a szarvas totemállatot. Innen tehát a finn(ugor)- magyar nyelvrokonság. (kala=hal, pei=fej, pata=fazék…) A Kárpát-medencéből vándoroltak ki Trója megalapítói, akik Kr. e. 1000-ben, a pusztulás után visszajöttek ide. Nem véletlenül tisztelték ők is a lovat. A Kárpát-medencéből vándoroltak ki a görögök ősei is, innen az ógörög-magyar nyelvrokonság. (szüszmatia=csizmadia, phyatalosz=fiatalos, megasz=magas, kithón=kötény órosz=őr…). A 2 medencében és sztyeppén élők megértették egymást, a mai magyarhoz hasonló nyelven beszéltek.
A pusztai népeknek 2 nagyon fontos fegyverük volt: az egyik a visszacsapó íj, a másik pedig a ló. Az a törzs került a pusztán a másik fölébe, amelyiknek messzebbre hordott az íja, illetve, amelyik gyorsabban tudta a helyét változtatni, tehát jobb lovakkal rendelkezett. A pusztai népekről mintázták a görögök a kentaurt, illetve az asztrológia a Nyilas csillagjegyet. A nyilas szó görögül sagittas, innen a szkíta kifejezés, mellyel a görögök a pusztai népeket illették. Kr. e 100 évvel jelentek meg a „királyszkíták” avagy szarmaták a Kárpát-medencében. Az alföldi szarmatákat jászoknak, az Erdélyi szarmatákat daháknak (dákoknak) nevezték. A jászok központjának Partiscum, a dákok központjának Sarmizegetusa volt a latin neve.
A rómaiak elfoglalták Kr. születése körül a Dunántúlt, és elnevezték Pannóniának (Kenyeresföld) az itt található sok gabona miatt. 100 évvel később Erdélyt is elfoglalták az itt bányászott arany miatt. Az Alföldet azonban nem bírták elfoglalni, a jászok kezén maradt, akik rendszeresen támadták a római megszállókat a Dunántúlon. Róma Pannóniában a városok mellé katonai épületeket húzott (Óbuda, Pécs, Sopron, Győr, Bécs, Szerém, Dunaszekcső). 100 évig bírták Erdélyt tartani a rómaiak, utána a dákok kiűzték őket. (A románok azt állítják, hogy a római katonák megerőszakolták a dák nőket, és ebből született a mai román nép, csak azt felejtik el, hogy a dákok magyarul beszéltek.)
Kr. u. 370 körül jöttek be a medencébe a sztyeppéről hunok. Bendegúz és fia, Atilla világbirodalmat épített ki. Tarim- medencétől egészen az Ibériai-félszigetig. Rómát és Bizáncot is adófizetésre kötelezte. Délen Rómáig nyomult, ott viszont angyali látomásra nem pusztította el a várost. A nyugatiak a mai magyarokat a hunok leszármazottainak tekintik, innen a Hungary,
Ungar, ungaro… kifejezés. Az V. században a hunok szolgálónépeket (szlávokat) telepítenek a Balkánra. 453-ban meghal Atilla, és a hunok között viszály lép fel, a germánok és szlávok fellázadnak. A hunok elvesztik a Kárpát-medence nagy részét. A hunok aranyát elviszik nyugatra. Ekkor rabolják ki a szlávok vagy a germánok az aranyleletes hun sírokat. (A hunok maguk mellé temettették a teljes lovat és sok aranydíszt.)
Avarok. Nagy kérdés, hogy egyáltalán léteztek-e. Ugyanis róluk magyar források nem szólnak, a népemlékezet semmit se tud róluk. A bizánci forrásokban abaroi szó utal rájuk. Feltételezett létük a kérdéses 300 évben volt (600-900). Az avar-nak nevezett sírok, és a griffes-indás díszítőelemek valószínűleg a hunoké. Az abaroi szó pedig azokat a hunokat rejti, amely Atilla halála után Aba család vezetésével élt az Alföldön.
Magyarok. Atilla halála után bő száz évvel 7 pusztai törzs szövetséget köt egymással (Vérszerződés) a Kárpát-medence visszaszerzésére. Kettős fejedelemség rendszere volt érvényben. Az egyik vallási vezető volt (kündü), a Honfoglaláskor Kurszán, a másik vezető, a katonai Árpád volt, a tisztsége gyula. 895-ben jöttek be több hágón át. 20.000 harcossal. A következő években elfoglalták a teljes medencét. 898-ban már Itáliában kalandoznak. (Ezért nem igaz az az állítás, hogy a magyarok ide menekültek, hisz, akkor nem tudtunk volna annyi hadjáratot indítani.) A kalandozások célja a hun arany visszaszerzése volt. 900-ban foglalják vissza a Dunántúlt, s 907-ben a pozsonyi csatában győzik le a támadó német seregeket, ezzel biztosították a magyarok az új hazájukat.
Árpádékat hívták csak magyaroknak, a többi itt élő nép is magyarul beszélt, de magukat sokáig nem vallották magyarnak: székelyek, jászok, matyók, palócok, kangárok. Az itt élő szlávokat csak tótoknak nevezték.
A magyarok öltözete: ing, nadrág, alsónadrág, szűr vagy mente, csizma, süveg, öv, tarsoly. Nőknek egyberuha, szoknya, hajkarikák.

Forrásaink: Anonymus Gesta Hungaroruma, Kézai Simon Gesta Hungaroruma illetve Kálti Márk Képes Krónikája. A külföldi források is (Bölcs Leó bizánci császár, fia Konstantin, valamint Menandrosz, a történetíró, Gardizi arab kereskedő, a magyarokat a hunok és az avarok utódjaiként, a türkök egyik válfajaként emlegetik.
A régészeten kívül még a nyelv is fontos forrás: az ősnyelv (mai magyar őrzött meg ebből legtöbbet), de a finnugor népek is sokat. A pusztai vándorlás alkalmával sok török és perzsa szó is (népelemmel együtt) nyelvünkbe került. Ezért van az a sok szinonima a nyelvünkben.

 Az 1magyarember

Advertisements

Über 1magyarember fekete hun(Árpád, István)

Skytho-germanischer Hunne, Geboren in Ungarn,einen Teil der Kindheit dort verbracht, ich kam in der Zeit des Kommunismus nach Deutschland,auch aus politischen Gründen,da ich deutsche ebenso wie ungarische Wurzeln habe(die Großeltern waren deutsche(Thüringen) Sieldler in Ungarn, da lag es am nächsten nach Deutschland(die 2. Heimat) zu kommen ,als von den Kommies verfolgte deutschstämmige wurden wir zu politischen Flüchtlingen da mein Opa Soldat im 2.WK gegen die jüdischen Bolshevisten war. Ich bin begeisterter Karpfenangler und politisch interessiert von klein auf.Mehr Infos gibt´s öffentlich aus diffamierungs-technischen Gründen übers web nicht.Geht nicht anders , meine Familie und auch meine Person bedürfen des Schutzes im Netz...
Dieser Beitrag wurde unter Allgemein veröffentlicht. Setze ein Lesezeichen auf den Permalink.

Ich freue mich auf eure Meinungen.../Várom a megjegyzéseket.../Feel free to leave a comment

Trage deine Daten unten ein oder klicke ein Icon um dich einzuloggen:

WordPress.com-Logo

Du kommentierst mit Deinem WordPress.com-Konto. Abmelden / Ändern )

Twitter-Bild

Du kommentierst mit Deinem Twitter-Konto. Abmelden / Ändern )

Facebook-Foto

Du kommentierst mit Deinem Facebook-Konto. Abmelden / Ändern )

Google+ Foto

Du kommentierst mit Deinem Google+-Konto. Abmelden / Ändern )

Verbinde mit %s