Kassai Lajos,az utolsó Hunmagyar Mester-Íjász

Kassai Lajos – íjkészítő mester, a modernkori lovasíjászat megteremtője

1960. szeptember 16-án született Kaposváron.

A nyolcvanas évek közepétől íjkészítőként tevékenykedett, és eredményes versenyző volt a terepíjász szakágban. Majd Cs. Sebestyén Károly és Dr. Fábián Gyula munkássága alapján modern anyagok és technológiák felhasználásával rekonstruálja a honfoglalás kori magyar íjat, és elkezdi sorozatgyártását (elsőként a világon).
Alapmottója: „nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.”

A nyolcvanas évek végén kidolgozta a lovasíjászat versenyszabály-rendszerét, és a kilencvenes évek elejétől elkezdte az új sportágat terjeszteni először Magyarországon, majd Európában, az USA-ban és Kanadában.
Megismerkedett a Zen íjászattal Japánban (Kamakura), majd Kínába, Shaolinba utazott.
Megírta Lovasíjászat című könyvét, amelynek azóta megjelent az angol, a német és az orosz fordítása is.

A lovasíjászat létrehozásáért és a világban való terjesztéséért 2003. augusztus 20-án Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át.
2016. március 15-én Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott Kassai Lajos részére, az ősmagyar hagyományok felelevenítését és átörökítését a hazai lovasíjász sport megteremtésével és népszerűsítésével szolgáló, értékteremtő munkája elismeréseként!

Minden eddigi versenyt megnyert, és öt Guinness világrekordot sikerült felállítania.
Ő az egyetlen ember a világon, aki képes volt váltott lovakon megállás nélkül 24 órán keresztül lovasíjászni.
A 4. világrekordját tanítványaival együtt, 2009. december 5-én állította fel a Budapest Sportarénában. Vágtató ló hátáról 12 db 30 cm átmérőjű feldobott korongot lőtt le 17,80 másodperc alatt.
Majd megdöntve ezt a világrekordot, 2011. december 4-én, ugyanitt 14 korongot lőtt le 19,85 másodperc alatt több mint 8.000 néző szeme láttára. Jelenleg a világ 16 országában tanít és minden év július első hetében a kaposmérői lovasíjász központban világtalálkozókat rendez, melyeknek hazai és nemzetközi sikere egyre nagyobb.

Tagja a Megszállottak Klubjának.

2011. január 8-án a Testnevelési Egyetem elfogadta a Kassai Lajos által kidolgozott gyakorlati oktatást és elindította lovasíjász képzést, a világon elsőként Magyarországon lehet lovasíjász tanári diplomát szerezni.
2012. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján kitüntetésben részesült, ettől a naptól Kassai Lajos a Magyar Kultúra Lovagja.

Lovasíjászat” című könyve ötödik kiadását éri meg Magyarországon.
Itt írja le ars poeticáját:
„Alapvetően két embertípus van, a kérdés embere és a felelet embere. A kérdés embere az állandóan kutató, tapasztalni, megismerni akaró ember. A felelet embere pedig azt mondja, vallása már mindenre megadta a választ, és visszavonul a hitének megfelelő rítusokba. Az én életem mintha mindkettőt tartalmazná. Én mindent ki akartam próbálni, és azt mondtam, csak az ostobák akarnak a mások kárán tanulni, és nincs fontosabb az egyéni tapasztalásnál. A tudás az egyedüli kincsünk, amit nem vehetnek el tőlünk, és egyben a legarisztokratikusabb dolog is a világon. Most, hogy elértem életem delét, egy napfényes tisztásra jutottam, magam mögött hagyva a kérdések és a vágyak kínzó dzsungelét. Sokkal több az elfogadás, mint a változtatni akarás bennem. A lovasíjászat, ami egykor táltos lovon repített térben és időben, ma már egyre inkább egy rítus számomra, keretet adva hétköznapjaimnak, életemnek. Egyszerre jelenti számomra a tudományt, a művészetet és a vallást. Megpróbáltam a józanészre támaszkodva a lehető legtöbbet megtudni erről a tevékenységről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni, és mire eljutottam idáig, azt vettem észre, hogy hitemmé vált.”

Kassai Lajos (Kaposvár, 1960. szeptember 16.) íjkészítő, a magyar lovasíjászat sportág megteremtője, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének tulajdonosa. Nős, egy lánya van.

Íjkészítés

Az eredetileg gépszerelő végzettségű Kassai Lajos az 1980-as évek közepétől kezdetben másodállásban foglalkozott íjkészítéssel, majd rekonstruálta a honfoglalás kori magyar íjat, és immáron főállásban, elsőként a világon ennek sorozatgyártásába kezdett. Mindenféle hagyományőrző íjat készít, köztük szkíta, magyar, hun (jellegzetes aszimmetrikus íj) avar, mongol, és laminált íjakat. Erősségben 25#-tól egészen 110#-ig gyártja mesterműveit, valamint ezek könnyű változatait gyerekeknek, körülbelül 25# – 40# erősségben. Bár felnőtt férfiak is inkább a 40# – 50# erősségű íjakat használják szívesebben, azért erősebb változatai is népszerűek.

Lovasíjászat

Magyar lovasíjász pálya

Az 1980-as évek végén dolgozta ki a lovasíjászat verseny-szabályrendszerét, ezután elkezdte az új sportágat terjeszteni, kezdetben Magyarországon, majd az 1990-es évek kezdetétől Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Japánban megismerkedett a Zen-íjászattal, majd Kínába, Shao-linba utazott tanulmányútra. Tapasztalatait a Lovasíjászat című könyvében foglalta össze, amely azóta megjelent angol és német fordításban is. Jelenleg tizennégy országban működik a Kassai-iskola alapján szerveződő lovasíjász központ, amelyek rendszeresen világkupákat szerveznek.

Ő hozta létre a Kaposmérő melletti Kassai-völgyet, a magyar lovasíjászat központját.[1] Életéről és munkásságáról Kaszás Géza filmet is forgatott A lovasíjász címmel, amit 2016 januárjában mutattak be.[2][3]

Eredmények

Minden eddigi lovasíjász versenyt megnyert. Négy Guinness Világrekordot állított fel: 1998-ban versenyszerűen, váltott lovakkal, 12 órás folyamatos lovaglás közben 286-szor ment végig egy 90 méter hosszú pályán, ezalatt több mint 1000 célzott lövést adott le. 2002-ben egy reggel 6 órától este 6 óráig tartó rekordkísérleten 323 vágta során közel 3000 lövéssel 7126,05 összpontszámot sikerült elérnie, ezzel jóval megdöntve előző rekordját. 2006. június 10-én, eddigi két 12 órás világrekordját megdöntve egy újabb rekordot állított fel, 24 órán keresztül lovasíjászkodott. Szombaton reggel 7 órától vasárnap reggel 7 óráig tartó rekordkísérlet során 661 vágta alatt, 5412 lövéssel 15 596,43 összpontszámot sikerült elérnie, mely 212,35 átlagpontszámot eredményezett.

A legutóbbi rekordot tanítványaival együtt, 2009. december 5-én állította fel a Budapest Sportarénában. Vágtató ló hátáról 12 db 30 cm átmérőjű feldobott korongot lőtt le 17,80 másodperc alatt.

Források:A völgy,Wikipédia,YouTube

1magyarember

Árpád István

Advertisements

Über 1magyarember fekete hun(Árpád, István)

Skytho-germanischer Hunne, Geboren in Ungarn,einen Teil der Kindheit dort verbracht, ich kam in der Zeit des Kommunismus nach Deutschland,auch aus politischen Gründen,da ich deutsche ebenso wie ungarische Wurzeln habe(die Großeltern waren deutsche(Thüringen) Sieldler in Ungarn, da lag es am nächsten nach Deutschland(die 2. Heimat) zu kommen ,als von den Kommies verfolgte deutschstämmige wurden wir zu politischen Flüchtlingen da mein Opa Soldat im 2.WK gegen die jüdischen Bolshevisten war. Ich bin begeisterter Karpfenangler und politisch interessiert von klein auf.Mehr Infos gibt´s öffentlich aus diffamierungs-technischen Gründen übers web nicht.Geht nicht anders , meine Familie und auch meine Person bedürfen des Schutzes im Netz...
Dieser Beitrag wurde unter Allgemein, die Vorfahren der Magyaren, Hungary, Magyarország(Ungarn), scythians-huns-magyars, Skythen und Hunnen abgelegt und mit , , , verschlagwortet. Setze ein Lesezeichen auf den Permalink.

Ich freue mich auf eure Meinungen.../Várom a megjegyzéseket.../Feel free to leave a comment

Trage deine Daten unten ein oder klicke ein Icon um dich einzuloggen:

WordPress.com-Logo

Du kommentierst mit Deinem WordPress.com-Konto. Abmelden / Ändern )

Twitter-Bild

Du kommentierst mit Deinem Twitter-Konto. Abmelden / Ändern )

Facebook-Foto

Du kommentierst mit Deinem Facebook-Konto. Abmelden / Ändern )

Google+ Foto

Du kommentierst mit Deinem Google+-Konto. Abmelden / Ändern )

Verbinde mit %s